Fekete bors

A bors csodálatosan változatos fűszer, számos szín- és ízváltozattal. A fekete borsot intenzív csípősség és erőteljes íz jellemzi.

A fekete bors mint fűszer

A különböző színű borsszemek nemcsak ízükben, de csípősségükben is eltérnek. A legenyhébb íze a zöld borsnak van, míg a fekete bors a legerősebb és legintenzívebb ízű borsfajta. A bors a leggyakrabban használt fűszer, és a világ minden konyhájában fontos szerepet játszik. A növény terméséért, azaz a borsszemekért az idők során sok harcot vívtak, és az ára hosszú ideig az aranyéval vetekedett. A Velencei Köztársaság története szorosan összekapcsolódik a borssal: Egészen a 16. századig Velence volt a borskereskedelem központja.

Fekete borsot tartalmazó termékek

Felhasználás

A fekete borsra ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a többi borsfajtára: Az optimális íz érdekében a borsszemeket célszerű mindig frissen őrölni. A fekete bors íze egészben felhasználva és hosszú ideig főzve a legintenzívebb. Az őrölt borsot azonban nem szabad sokáig főzni, mivel elveszítheti az ízét. Univerzális fűszerként a fekete bors hihetetlenül sokféleképpen felhasználható, és különösen népszerű a marhahúsos ételek, különösen a steakek ízesítéséhez. A borsot csak a hús pirítása után szabad az ételhez adni, mivel magas hőmérséklet hatására keserű ízt kaphat.

Tipp!

Fenséges steak-fűszerkeverék egyszerűen: piríts néhány borsszemet egy percig száraz serpenyőben, majd őröld finomra mozsárban. Keverd össze a borsot némi sóval, és fűszerezd a keverékkel a már megpirított steaket.

Kapcsolódó receptek

60—90 Perc
Borsos narancslekvárral töltött linzer
60—90 Perc Közepes

Ursprungsgebiet von schwarzem Pfeffer auf der Weltkarte: Indien

A növény

A bors több, mint 4000 évig luxuscikknek számított az indiai Malabár-parton. A bors időszámításunk előtt a 4. században jutott el Európába. A fűszert már a római korban is használták főzéshez. Az örökzöld növény termését használjuk fűszerként. A növénynek hosszú szára és nagy levelei vannak, minden fürtön 20–30 bogyószerű, borsóméterű terméssel. A borsószemek a terméseken belül találhatók. A fekete borshoz a bogyókat akkor szüretelik, amikor már szinte teljesen érettek és sárgás színt kaptak. A szemeket ezután kiszárítják. A borsszemek ráncos, sötétbarna külseje és jellegzetes íze a fermentálásnak köszönhető.